- hát ez meg mi volt?- kérdezte Gee

- ez egy hosszú történet időm meg kevés szal. csak annyi hogy hülye ez a csaj, én utálom őt és ő is engem elvagyunk így egymással. - mondtam és elhúztam a számat.

- hát értem. – közbe elővette a….. cigijét. (XD) kivett egy szálat utána pedig felém tolta a dobozt. – hmm. Kérsz?

- hát köszi nem nagyon dohányzom. – mondtam

- most akkor nem nagyon vagy nem? – kérdezte… és várta a szörnyen értelmes válaszom.

- nem cigizek max akkor, ha nagyon ideges vagyok vagy valami de, azért ahhoz már komoly ok kell. Érted nem? Mondjuk én nem értem, hogy te miért cigizel tök rossz szokás. – hát igen én és a kioktatásaim… gondolom megfelelt, volna egy-két szavas válasz is, de nem baj.

- oh. Értem én-, röhögte-, hát akkor gondolom, ezt vehetem úgy, hogy nem kérsz. – visszarakta a zsebébe. És rám nézett.

- öhmm. mi az? –tettem fel hirtele ezt a nagyon okos kérdést.

- semmit. Nem lehet rád nézni? és am csak, azt hogy mennem kéne igaziból és neked, sem ártana nem tudom hogy feltűnt e,  de becsengettek? – mondta teljesen nyugodtan.

- hogy mi van? Mikor? Miért nem szoltál? áhh. matek doga. bazdmeg. – visítoztam persze csak szolidan és elrohantam.

- inkább majd később – kiáltott utánam és vigyorgott. Felmutattam neki a középső ujjam és rohantam tovább. Szerencsére a tanárnő még nem volt bent. De ahogy berontottam minden szem rámszegeződött aztán elkezdtek röhögni hát kibaszott vicces… szépen a helyemre sétáltam pont, amikor le akartam ülni bejött kedves tanárnő remek. Hatalmas vigyorral az arcán közölte hogy témazáró dolgozat következik. (Anyád picsája.) na mind1

Persze sík hülye vagyok matekból ezért gondoltam, hogy küldök egy sms-t Gerard-nak

’szia épp matek dogát írok… te hogy állsz vele? Nem tudsz segíteni?’ elküldtem neki kedves kis sms-em és vártam, hogy válaszoljon, közben pedig az órát néztem… és hát nagyon nem akart eltelni ez a 45 perc. Lenéztem az ölembe pont a telefonom kijelzője villogott miszerint ’új üzenetem érkezett’

’ most ugye csak viccelsz? Én és a matek? Két külön álló dolog. bocsi de ebbe nem tudok segíteni majd talán másba.:) ’ na remek azt meg hogy mi másba tud segíteni inkább nem, boncolgatnám… azért visszaírtam neki egy ’kösz a semmit xD ’ és folytattam azért nem ártana, hogy ha írnék valamit a lapra. Nem nagyon ment de aztán szerencsére kicsengettek. Oda mentem Frankhez hátha neki jobban sikerült, mint nekem.

- szia. na hogy sikerült? – kérdeztem és igazán kedves voltam x)

- szörnyen… de hát nem vártam jobbat, utálom a matekot. de hát ki szereti? neked hogy ment? – kérdezte bár szerint előre lehetett sejteni a választ.

- hát nem a legjobban… vagyis nagyon rossz lett. ez sem túl meglepő talán. – mondtam

- hmm. Lehet- vigyorgott

- mi az minek örülsz? –néztem rá furcsán

- semminek, vagyis de neked.. – és csak mosolygott. áhh. *__*

- nekem? hát de jó.. de hogy ezt mivel érdemeltem ki azt nem tudom.

- én se nagyon. megyünk haza együtt? – kérdezte.. mondjuk semmi baj, hogy szinte mindig együtt megyünk.

- persze mint mindig nem? – néztem rá.

- dehogynem, kijössz?

- aham persze hova megyünk? ja. Tényleg most nem lesz óránk ugye? – hát igaziból volt.. de tesire nem nagyon jártunk be.

- ja nem lesz, vagyis hát tudod. – bírom, amikor ott mutogat előttem.. de persze tudom hát én mindent, tudok xD